Mítoszok helyett tények az immunrendszerről

Tudtad? Az immunrendszer 80%-a a bélben található, és a bélflóra egyensúlya, illetve a jótékony bélbaktériumok túlsúlya a bélrendszerben (legalább tízszer annyian legyenek, mint a kórokozók) elengedhetetlen feltételei az immunrendszer egészséges működésének.

Mégis számtalan tévhit kering az immunrendszer működésével kapcsolatban. Összegyűjtöttünk párat.

A baktériumok rosszat tesznek az immunrendszernek.

Nem igaz. Sőt, a bélflóránk jó baktériumai jelentik az elsődleges védelmet a rossz, úgynevezett kórokozó baktériumokkal szemben. A jó bélbaktériumok az immunsejtek tanítómesterei, ők készítik fel az immunrendszert a kéretlen “behatolókkal” – kórokozókkal, toxinokkal – szembeni védekezésre.

Az immunrendszernek semmi köze a bélflórához.

Nem igaz. Az immunrendszerünk és a bélflóránk számos ponton kapcsolódik egymáshoz. A bélbaktériumok hatástalanítják és elpusztítják a kórokozókat, hasznos anyagokat (például vitaminokat) termelnek, aktiválják az immunrendszerünket szükség esetén úgy, hogy serkentik az immunsejtek termelődését, aktivitását, tanítják őket. Az egészséges bélmikrobiom az egészségünk alapja.

A kevés alvás nem befolyásolja az immunrendszer működését.

Nem igaz. A kevés alvás, a stressz megváltoztatja a bélmikrobiomunk összetételét, kibillenti az egyensúlyából, s így fogékonyabbak leszünk a fertőzésekre, megbetegedésekre.

A D-vitamin szedése csak gyermekek és idősebbek esetében fontos.

Nem igaz. Ha nem eszünk elegendő zsíros halat (mint a lazac), vagy nem töltünk elegendő időt a szabadban, akkor nem jutunk kellő mennyiségű D-vitaminhoz. A D-vitamin pótlása különösen télen, vagyis ősztől tavaszig fontos.

(A D-vitamin bevitelének ajánlott napi mennyiségéről itt írtunk: https://patika.biogaia.hu/2020/01/14/mennyi-d-vitamint-szedjunk-naponta/)

A stressz “ébren” tartja az immunrendszert, s így segít megóvni a szervezetünket a fertőzésektől.

Többnyire nem igaz. A stresszre reagálva a szervezet kortizol nevű hormont termel, és ez olyan gyulladást vált ki, amely rövid távon valóban elősegítheti a fertőzések leküzdését. Idővel azonban a túl sok kortizol krónikus gyulladáshoz vezet, ez növeli az autoimmun betegségek kockázatát. A stressz csökkenti a fehérvérsejtek számát is, így könnyebben kapunk el megfázásos vagy vírusos influenzaszerű megbetegedéseket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy × 4 =